Forrás: arbonbrief.org
A szénből előállított villamos energia 23 százalékkal, a gázé pedig 13 százalékkal esett vissza az előző év azonos időszakához képest.
Ugyanakkor a napenergia-termelés 13 százalékkal, a szélenergia-termelés pedig 5 százalékkal nőtt.
Ez lehetővé tette 17 uniós ország számára, hogy rekordmennyiségű energiát termeljen megújuló energiaforrásokból. Görögország és Románia először lépte túl a megújuló energiaforrások 50 százalékát, míg Dánia és Portugália egyaránt meghaladta a 75 százalékot.
Ember szerint a fosszilis tüzelőanyagoktól való függés visszaesését főként a villamosenergia-kereslet "jelentős" csökkenése okozta a magas gáz- és áramárak közepette. Hozzáteszi, hogy az EU-nak fel kell gyorsítania az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia bevezetését, hogy alkalmazkodni tudjon a fellendülő kereslethez, miközben lépést tart az éghajlatváltozással kapcsolatos célok elérése érdekében.
A jelentés azt mutatja, hogy 2023 első hat hónapjában:
- A szén strukturális hanyatlása az EU energiapiacának ingadozása ellenére folytatódott.
- A napenergia-termelés 13 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
- A szélkapacitás-bővítést politikai kihívások és megemelkedett árak sújtották.
- A nukleáris termelés 3,6 százalékkal esett vissza, de a francia nukleáris termelés április óta nőtt, és várhatóan az év folyamán tovább fog növekedni.
- A villamosenergia-igény 5 százalékkal, rekord alacsony szintre, 1261 TWh-ra esett, nagyrészt a magas áramárak miatt.
A fosszilis üzemanyagok csökkennek
Európa-szerte visszaesett a fosszilis tüzelőanyag-termelés 2023 első hat hónapjában. A szénből és gázból előállított termelés 86 terawattórával (TWh, 17 százalék) csökkent, a fosszilis tüzelőanyagok a kereslet 410 TWh-t (33 százalékát) termelték. hogy Ember.
2023 első felében 11 országban legalább 20 százalékos visszaesést tapasztaltak, ötben pedig – Portugáliában, Ausztriában, Bulgáriában, Észtországban és Finnországban – több mint 30 százalékkal esett vissza a fosszilis tüzelőanyag-termelés.
Az időszak legalacsonyabb fosszilis tüzelőanyag-termelésével kapcsolatos rekordokat állítottak fel 14 országban, Ausztriában, Csehországban, Dániában, Finnországban, Olaszországban, Lengyelországban és Szlovéniában legalább 2000 óta a legalacsonyabb a fosszilis tüzelőanyag-termelés.
A jelentés megjegyzi, hogy több ország jelentős időszakokat élt át a fosszilis tüzelőanyagok nélkül, amelyek "hagyományosan az energiarendszerük alapkőzetei voltak".
Ez magában foglalja Hollandiát is, amely júniusban csak öt napon használt szenet, és rekord 17 egymást követő napon nem használtak szenet. Hasonlóképpen, Görögország is 80 órát töltött el úgy, hogy az energiarendszerében nem volt barnaszén (lignit) júliusban.
Ember szerint különösen a szén 23 százalékkal esett vissza, májusban az EU villamosenergia-termelésének mindössze 10 százalékát tette ki – ez a valaha mért legalacsonyabb arány.
Az EU havi széntermelését az alábbi bal felső ábra sötétzöld vonala mutatja a tavalyi évhez (világoszöld) és a 2015-2021 átlagához (szaggatott vonal) és tartományhoz (szürke árnyalat) képest.
EU-termelés (TWh) havonta a kulcsfontosságú üzemanyagok esetében, ami a napenergia növekedését és a szén visszaesését mutatja. Forrás: Ember.
A szén strukturális hanyatlása folytatódott, annak ellenére, hogy az ukrajnai orosz invázió óta az energiaszektorban ingadozások tapasztalhatók, ami a szén visszatérésének javaslatához vezetett.
Tavaly a széntermelés 7 százalékkal nőtt 2021-hez képest, részben azért, mert a szénegységeket vészhelyzeti kapacitásként online tartották, Németország, Olaszország, Hollandia,
Görögország és Magyarország bejelentette a szénerőművek élettartamának meghosszabbítását, a bezárt erőművek újranyitását vagy a széntüzelés idejének felemelését.
2021-ben az EU villamosenergia-termelésének 15 százalékát (436 TWh) a szén termelte, szemben a 2020-ban elért 364 TWh történelmi mélyponttal, amikor a Covid{5}} jelentős keresletcsökkenést okozott.
A szénenergia 2023 első felében bekövetkezett csökkenése az EU-ban a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásának visszaesését a világjárvány előtti pályára állította.
Ember szerint 2023 első hat hónapjában a gáztüzelésű termelés 13 százalékkal (33 TWh) esett vissza.
Az orosz gázvezeték importja 75 százalékkal, 13 milliárd köbméterre (bcm) esett vissza a 2022 első felében mért 50 milliárd köbméterről.
Az orosz gázellátás alternatíváinak beszerzésével és a tárolók feltöltésével az EU-ban, a gázárak a 2022-ben tapasztalt kiugrások alá csökkentek. Ez hozzájárult a szénfelhasználás visszaeséséhez 2023 első hat hónapjában az előző évhez képest.
Az Európai Bizottság szerint az EU már elérte azt a célt, hogy a gáztárolókat a kapacitás 90 százalékára töltse fel, mintegy két és fél hónappal a november 1-jei határidő előtt.
A gáztárolás szintje elérte az 1024 TWh-t, ami a tárolási kapacitás 90,12 százaléka. Ez valamivel több mint 93 milliárd köbméter gáznak felel meg.
Ember szerint ez a megnövekedett tárolás segíthet abban, hogy a szénkereslet és az energiaárak alacsonyabbak legyenek, mint tavaly télen.
Napsütéses kilátás
Miközben a fosszilis tüzelőanyagok felhasználása tovább csökkent, a megújuló energiaforrások kapacitása 2023 első felében megugrott – és különösen a napenergia.
A 2022-es, rekordméretű, 33 gigawattos (GW) napelem-kapacitás-bővítés után az ütem 2023-ban folytatódott. Ez a következőket tartalmazza:
- Németország 6,5 GW-tal (plusz 10 százalékkal) növeli az új napelem kapacitást.
- Lengyelország több mint 2 GW (plusz 17 százalék) hozzáadásával.
- Belgium legalább 1,2 GW (plusz 19 százalék) hozzáadásával.
- Olaszország 2,5 GW napenergiát telepített az első hat hónapban, szemben a 2022-ben telepített 3 GW-tal.
- Franciaország 2023 első negyedévében legalább 0,6 GW-tal bővült, ami jelentősen meghaladja a tavalyi év azonos időszakához képest.
- Spanyolország várhatóan a 2022-es 4,5 GW-ról idén 7 GW-ra fogja felgyorsítani kiépítését.
Ember megjegyzi, hogy a napenergia növekedése valószínűleg alábecsüli a napenergia-tágulás valódi mértékét, mivel sok ország nem számol be a "mérő mögül"-ről, vagyis a napelemes rendszerekről, például a lakóházak háztetőiről, amelyek áthaladás nélkül használhatók a helyszínen. egy méteren keresztül a tágabb rendszerbe, ami ehelyett "hiányzó" keresletként jelenik meg.
A szélenergia-ágazat 2023 első felében is tovább növekedett, de kisebb mértékben. Ember ezt különféle akadályoknak tulajdonítja.
Franciaország növekedéséről volt híres: 2023 első negyedévében több mint 0,85 GW szélerőművel bővült. Németország január és június között 1,5 GW-tal bővítette a szélenergia kapacitását.
A tengeri szélenergia esetében 2023 első hat hónapjában 2 GW-nál kevesebb kapacitás bővült az egész EU-ban.
Ez részben a széltechnológia növekvő projektköltségeinek tudható be, mivel az elmúlt két évben egy szélturbina ára 38 százalékkal emelkedett az Oliver Wyman tanácsadó cég tanulmánya szerint. (A növekedés ellenére a megújuló energia továbbra is a legolcsóbb villamosenergia-forrás, a Nemzetközi Megújuló Energia Ügynökség szerint 2022-ben a szárazföldi szélenergia ára 5 százalékkal csökken). Ez a növekedés, amelyet a szélesebb körű inflációs költségnyomás és a magasabb kamatlábak okoznak, káros hatással van a projektekbe történő beruházásokra.
Ezenkívül az egyes tagállamoknak olyan politikáik vannak, amelyek akadályozzák a telepítést, Ember szerint. Például Franciaországban a közigazgatási jóváhagyási folyamat lelassítja a szárazföldi szélerőművek telepítését. A Montel hír- és adatoldal szerint hiányzik az országban a politikai akarat ennek megváltoztatására, tekintettel a technológiával szembeni helyi ellenállásra.
A szélenergia 2023 elején tapasztalt viszonylag csekély növekedése ellenére az EU ipara továbbra is lelkes a jövőjét illetően, mondja Ember.
Bizonyítékok vannak arra, hogy változtatásokat hajtanak végre a kiépítés lassulása ellen – jegyzi meg az agytröszt, ideértve a lengyelországi politika megváltoztatását annak érdekében, hogy csökkentsék a turbináknak a lakóépületektől való távolságát, valamint az Európai Bizottság összehangolt erőfeszítéseit az engedélyezési késések kezelésére.
A júliusi szokatlanul szeles időjárás azt is jelentette, hogy a meglévő kapacitás 22 százalékkal (5,5 TWh) felülmúlta az előző év azonos hónapját.
Összességében májusban és júliusban először a szél- és a napenergia adta az EU villamosenergia-termelésének több mint 30 százalékát – májusban pedig meghaladta a fosszilis tüzelőanyag-termelést.
Az Ember korábbi jelentése szerint ez azt követi, hogy 2022-ben először a szél- és a napenergia szolgáltatja az EU villamos energiáját, mint bármely más energiaforrás.
A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása 2023 első felében szinte az összes uniós országban csökkent (szürke vonal), míg a megújuló energiaforrások szinte mindegyikében nőttek (zöld vonal), amint az az alábbi grafikonon látható.
Szél- és napenergia-termelés a fosszilis tüzelőanyag-termeléshez képest az EU-országokban. Forrás: Ember.
2023 első felében Portugália villamosenergia-részesedésének több mint 75 százaléka megújuló energiaforrásokból származott, elsősorban szél- és napenergiából, ami áprilisban és májusban is a teljes termelés több mint felét tette ki.
140 óra után, amikor a szél- és napenergia többet termelt, mint az egész ország fogyasztása, Hollandia júliusban először érte el a szél- és napenergia 50 százalékát.
Németország is közel került, júliusban rekord 49 százalékos megújuló részesedéssel.
Ember szerint azonban egyre sürgetőbbé válik a szél- és napenergia változó teljesítményének további integrálását segítő intézkedések szükségessége.
A jelentés megjegyzi, hogy egyre gyakoribbak a „negatív” árak – ahol a felhasználóknak fizetnek az áramhasználatért. Azt állítja, hogy ezek az időszakok, amelyeket általában a megújuló energiaforrások magas kibocsátása okoz, ami a kereslet fölé szorítja a villamosenergia-kínálatot, zavaróak lehetnek, és piactorzulást okozhatnak, ami árt a szél-, a nap- és más tiszta áramforrásoknak.
A hálózati torlódások – ahol nincs elegendő kapacitás az áram szállítására – szintén egyre nagyobb kihívást jelentenek, mondja Ember. Például azt mondja, hogy Spanyolországban a „méter mögötti” napelemek 19 százalékát kellett „csökkenteni” 2022-ben, ami azt jelenti, hogy kárba veszett.
A jelentés megjegyzi:
„Ahhoz, hogy Európa kiaknázhassa a szél- és napenergia teljes potenciális előnyeit a költségek, a biztonság és az éghajlat tekintetében, ezekkel a korlátokkal foglalkozni kell a rendszertervezés és a támogató infrastruktúra terén.”
Bizonytalan atom- és vízügyi
Ember szerint 2023 első hat hónapjában némileg javult a termelés mind az atom-, mind a vízenergia-ágazatban az EU-ban, de számos kihívás továbbra is bizonytalanná teszi a jövőjüket.
A vízenergia-termelés 11 százalékkal (plusz 15 TWh) nőtt január és június között, ami a tavalyi rekord szárazság után Dél-Európában és a balti államokban tapasztalható megnövekedett teljesítménynek köszönhető.
Ember szerint a skandináv országokban 2022-hez hasonló teljesítményszintek voltak, és a 2021-es szint alatt maradtak.
Összességében a kontinens tározóiban magasabb volt a vízszint. A francia tartalékok például csaknem 400 gigawattórával (GWh) voltak magasabbak, ami jobb teljesítményt jelent, mint tavaly, bár még mindig a legutóbbi átlagok alatt marad.
Az európai vízenergia 2000 óta egyre korlátozottabb és ingatagabb, amit az elmúlt években súlyos aszály is súlyosbított. Ez különösen 2022-ben volt nyilvánvaló, amikor az év első hat hónapjában a folyami erőművekből (amelyek a víz természetes lefelé irányuló áramlását hasznosítják, például a folyót egy turbinarendszeren keresztül vezetik) az energiatermelés alacsonyabb volt, mint a 2015-2021 átlag Olaszországban (-5,039 TWh az átlaghoz képest), Franciaországban (-3,93 TWh) és Portugáliában (-2,244 TWh) az Európai Bizottság szerint.
A vízenergia-tározók szintje többek között Norvégiában, Spanyolországban, Romániában, Montenegróban és Bulgáriában is érintett volt.
"Az éghajlati hatások fokozódása miatt nem lehet támaszkodni a konzisztens teljesítményre" - jegyzi meg az Ember jelentés.
Ember szerint 2023 első hat hónapjában a nukleáris termelés 3,6 százalékkal (11 TWh) esett vissza az előző év azonos időszakához képest. Ez nagyrészt a német nukleáris leállításnak, a belga Tihange 2 atomerőmű bezárásának, a svédországi leállásoknak és a francia flottával kapcsolatos folyamatos problémáknak volt köszönhető.
A 2022-ben bekövetkezett jelentős francia nukleáris leállások Európa-szerte átütő hatást gyakoroltak, különösen az energiabiztonságra, és 12 év után először az Egyesült Királyság nettó exportőrévé vált. Ennek oka az volt, hogy az EDF 56 atomreaktora Franciaországban 2022 szeptemberében kevesebb mint fele kapacitással üzemelt kimaradások és sürgős karbantartás miatt.
2023 első három hónapjában a francia nukleáris termelés 6,2 százalékkal (6,8 TWh) volt alacsonyabb, mint 2022-ben. Ember azonban megjegyzi, hogy a "közeli jövő egy kicsit szebbnek tűnik"
A francia reaktorok április és június között 18 százalékkal jobbak a 2022-esnél (11 TWh).
Emellett az előrejelzések szerint az év végére a francia nukleáris kapacitás 93 százaléka lesz elérhető villamosenergia-termelésre a tavalyi elhúzódó kiesések után.
Az EDF megerősítette 2023-ra vonatkozó 300-330TWh-s előrejelzését, miután a termelés 2022-ben 279 TWh-ra esett, ami az 1980-as évek óta a legalacsonyabb szint.
Másutt a finnországi Olkilutot 3 atomerőmű régóta halogatott megnyitása részben ellensúlyozza a máshol bekövetkezett bezárásokat.
Ember szerint azonban az EU atomenergia-termelésének kilátásai a következő néhány évben továbbra is bizonytalanok.
Megjegyzi, hogy miközben Belgium késlelteti az eredetileg 2025-re tervezett nukleáris kilépést, Franciaország csak a nukleáris kibocsátás fokozatos javulására számít, a teljes felépülés pedig még egy ideig tart. Még az EDF 2025-re vonatkozó felső korlátja (365 TWh) is jóval a 410 TWh-s átlag alatt marad 2011-21-tól.
A magas árak csökkentik a keresletet
Ember szerint a villamosenergia-igény 2023 eleji jelentős visszaesése elsősorban a magas gáz- és áramáraknak volt köszönhető.
A villamosenergia-igény 5 százalékkal, rekord alacsony szintre, 1261 TWh-ra esett vissza. Ez még a járvány miatt alacsonyabb, mint a 2020 azonos időszakában tapasztalt 1271 TWh-s kereslet. Ez a kereslet legalacsonyabb szintje legalább 2008 óta a jelenlegi tagállamokban.
A gáz átlagos ára 2023 januárja és júniusa között 44 euró volt megawattóránként (/MWh). Ez 50 százalékos csökkenés az előző év azonos időszakában tapasztalt 97 euró/MWh szinthez képest. Ez azonban még mindig kétszerese a 2021 első felében érvényes áraknak, 22 euró/MWh – jegyzi meg a jelentés.
Ember szerint a gázárak várhatóan magasak maradnak az év hátralévő részében a határidős árak alapján. A gázpiac elmúlt hónapok viszonylagos nyugalmát az is megrendítette, hogy augusztusban három nagy ausztráliai cseppfolyósított "természetes" gáztelepen sztrájkokkal fenyegetnek.
Ez emlékeztetett arra, hogy a gázár-ugrás kockázata továbbra is fennáll, és a tél és a fűtési szezon közeledtével nő, mondja Ember.
A szén ára 2023 első felében a gázárat tükrözte. A rotterdami árak (az európai referenciaérték) átlagosan 134 dollár/tonna volt, szemben a 2022 első felében mért 275 dollár/tonnával. A gázhoz hasonlóan ez is drágább, mint a válság előtt 78 dollár/tonna árral 2021 azonos időszakában.
Tekintettel a fosszilis tüzelőanyagok ármeghatározó szerepére az európai energiarendszerben, az Ember elemzése szerint az áramárak várhatóan magasak maradnak. Az árak 2023. január-június között átlagosan 107 euró/MWh volt, ami több mint 40 százalékos csökkenés 2022 azonos időszakához képest (185 euró/MWh), de még így is kétszerese a 2021 első felében mért árnak (55 euró/MWh). ).
A szén, a gáz és az áram árai (az alábbi grafikonon láthatók) mind visszaestek a 2022-ben látott csúcsokhoz képest, de továbbra is a történelmi átlagok felett vannak.
A szén ($/tonna), a gáz és az áram (€/MWh) ára 2022-ben és 2023-ban (múltban: folyamatos piros vonal; előrejelzés: szaggatott), összehasonlítva a történelmi átlagokkal (fekete szaggatott vonal). Forrás: Ember.
Ember szerint a magas áramárak 4,6 százalékkal (61 TWh) csökkentették a villamosenergia-keresletet 2023 első hat hónapjában.
Emellett 2022 novembere és 2023 márciusa között az Európai Bizottság intézkedéseket vezetett be az EU villamosenergia-keresletének csökkentésére válaszul az energiaválságra.
Ez magában foglalta például a villamosenergia-fogyasztás legalább 5 százalékos csökkentésére vonatkozó kötelezettség bevezetését a kiválasztott csúcsidőszakokban, és az általános villamosenergia-igényt legalább 10 százalékkal, például 2023. március 31-ig. Szinte minden tagállamnak sikerült csökkentenie fogyasztását ebben az időszakban.
A Nemzetközi Energia Ügynökség (IEA) jelentése a 2022-es keresletcsökkenés kétharmadát nem időjárási tényezőknek – különösen az energiaintenzív iparágak kibocsátásának csökkenésének – tulajdonította.
Ez különösen élesen volt tapasztalható Németországban, ahol az energiaintenzív iparágak termelése 2022-ben 15-20 százalékkal esett vissza a 2021-es átlaghoz képest. További jelentős EU-ipari központok, ahol visszaesés tapasztalható: Olaszország, Franciaország, Spanyolország, Lengyelország és Hollandia.
Noha ezek egy része az energiahatékonyság javításának, a keresletoldali reagálásnak és a nem mért napenergia-termelésnek tudható be, nyilvánvaló, hogy a „kereslet pusztítása” is szerepet játszik – jegyzi meg Ember.
Ez tovább növelte az európai ipar versenyképességével kapcsolatos aggodalmakat, mert ha a villamosenergia-kereslet éves összevetésben közel 5 százalékos csökkenése 2023-ban folytatódna, az 2009 óta a legnagyobb éves visszaesést jelentené.
Az általános kereslet már 2022 vége felé csökkenni kezdett, és "elképesztő, 8 százalékos csökkenés 2021 azonos időszakához képest, részben az enyhe időjárási viszonyok miatt".
Nem valószínű azonban, hogy idén ilyen kedvezőek lesznek az időjárási viszonyok, ezért ahhoz, hogy az európai versenyképesség ne legyen gátlása, az EU-nak fel kellene készülnie arra, hogy az energiaigényt a kereslet rombolása nélkül tudja kielégíteni – mondja Ember.
Jelentésében Ember kijelenti:
"2023 első fele biztató jeleket mutatott az energetikai átállásra vonatkozóan. A fosszilis tüzelőanyag-termelés jelentősen visszaesett, a szél- és napenergia tovább emelkedett, és más tiszta források felépültek a tavalyi alulteljesítményből.
A fosszíliák csökkenése azonban nagyrészt a villamosenergia-igény jelentős visszaesésének tudható be, amelynek nagy része nem fenntartható vagy nem kívánatos. Míg a szén- és gáztermelés csökkenésének folytatódnia kell a szén-dioxid-mentesítésre vonatkozó uniós és országos szintű célok elérése érdekében, Európa nem támaszkodhat a kereslet nemkívánatos csökkentésére ennek elérése érdekében."
Ember azzal érvel, hogy az EU-nak törekednie kell a folyamatos villamosításra, hogy elérje éghajlat-változási céljait, valamint biztosítania kell, hogy megfelelőek legyenek a feltételek a megújuló energiaforrások növeléséhez, hogy a szén- és gáztermelés továbbra is csökkenjen a kereslet nemkívánatos csökkenése nélkül.
Ember szerint a legfontosabb lehetőségek közé tartozik az egyszerűsített engedélyezés, a hálózatbővítés és a megfelelő tárolási telepítés, valamint a megújuló energiatermelés.
Az alacsony szén-dioxid-kibocsátású energia biztonságának és költségelőnyeinek kiaknázása érdekében elengedhetetlen lesz az összehangolt megközelítést a politikai napirend élére helyezni, zárja Ember.
